Látnivalók

Bálványosfürdő népszerű, 1000 m feletti erdős hegycsúcsokkal körülvett fürdő- és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál. A hegyek vulkanikus és üledékes kőzetrétegei közül széndioxidban, kénhidrogénben gazdag ásványvizek, gyógyvizek törnek a felszínre, természetes gyógytényező értékük méltán elismert. Gyomor- és bélbántalmakban szenvedők ivókúrák formájában gyógyulhatnak az ásványvizek segítségével, míg a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére a fürdőkúrákon túl a száraz gázfürdők, a mofetták is kiválóak. A természetes, magas radioaktivitású vizek és gázok mellett a negatív ionokban dús, ózonnal telt levegő, a csend és a vadregényes környezet a testi-lelki-szellemi egyensúly visszanyerésében segít.

A Büdös-hegy vulkanikus kőzetében emberkéz alkotta Európa legnagyobb természetes széndioxid gázömlését, mofettáját, a 14 m hosszú torjai Büdös-barlangot. Az 1052 m magasan álló barlangból naponta kiömlő kb. 2000 m3 majdnem tiszta széndioxidot a századelőn az első magyar szénsavsűrítő gyár hasznosította. A sárga falú, terméskénnel borított barlang kénsavas csepegéseinek, természetes gázszivárgásának gyógyító hatását különböző eredetű betegségek kezelésére már ősidők óta ismerik a helyiek. A barlangban a széndioxid koncentrációja 98-99%-os, a balesetek elkerülése érdekében a barlang előtt részletes tájékoztató segíti a látogatót a természetes mofetta helyes használatában.

A Büdös-hegy melletti hegynyeregben savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektáron elterülő ingóláp neve Bufogó, amely különböző összetételű ásványvizeinek gazdagságára utal. A turistaösvények és az autós utak mentén ízlelhetjük meg a Szejke, a Transzilvánia, a híres Ibolya, a Csiszár-fürdő melletti Jordán, a Bálványosról a Best Western szállóhoz vezető úton pedig a Cseh-források vízét. Térkép segítségével a turistajelzéseket követve érdemes felkeresni a népi gyógyászatban használt Szemvíz közelében található lilás vizű, világviszonylatban is különlegességnek számító, szabad kénsavat tartalmazó medencéket. A környéken gyakran teljesen kopár, talajnövényzettől mentes helyekre bukkanhatunk, amelyet a helyiek Halál-völgynek neveznek, a földből nagy mennyiségben feltörő széndioxid miatt.

A Bálványosfürdő fölé emelkedő 1029 m magas hegytetőn helyezkedik el.. Különösen ajánlott a történelmet tisztelő és pompás pamorámát kedvelő vendégeknek.

Kovászna megye határában, Tusnádfürdőhöz közel, a Kézdivásárhely-Sepsibükszád útvonalon juthatunk el Közép-Európa egyedi természeti képződményéhez, a légköri csapadékból táplált Szent Anna tóhoz. A különleges környezetben, 944 m magasan fekvő tó egy vulkáni kráterben keletkezett, nevét a bányászok védőszentjéről kapta, már 1349-ben oklevelek említik. Meredek kráterfalak (Nagy- és Kis-Csomád, Tó-bérce, Kövesponk) őrzik a 22 hektár területű, 1,5 km átmérőjű, 8 m mélységű, festői szépségű tavat. Szomszédságában található a Vártető 1040 m magasságban, Erdély legnagyobb koravaskori erődjének romjaival.

A Szent Anna tó ikerkráterében sűrű növényzetű, tőzegmohás láp maradt az Oltba folyó Veres-patak eróziója miatt eltűnt egykori Mohos-tó helyén. A Mohos-tőzegláp területe tájvédelem alatt áll, tele különleges, tudományos és természeti növény- és állatritkaságokkal. Az ingoványos mohatelep alatt helyenként 10 m vastag a tőzeg, gyönyörű fenyvesekkel körülölelt 80 hektárján pedig húsevő növényeket, több mint 20 féle mohafüvet, tőzegáfonyát, vörös áfonyát, jégkorszaki tőzegrozmaringot, medveállatkát, iszapamőbát, különböző vízi bogarakat csodálhat meg a látogató egészen közelről a lápra épített fapallókon barangolva.